Ki vagy Te? Nézed a tükörben az idegen arcot.
Már megint megrendült a hited.
Valami már megint eltört, s lassan elborítanak a cserepek.
A karma az, ami meghatároz mindent?
Életedet, s a percet, mikor átgázolnak rajtad.
Közben te csak nézed csendben az idegen tükörképet.
Hol laknak a könnyek?
Miért fátyolosítják el a tekinteted?
Éltél néhány évtizedet, s nem nőttél fel?
Jó ez, vagy rossz neked?
Jó, mert ártatlan vagy, mert képes vagy romlatlanul hinni.
Jó, mert a dolgokat olyannak látod, amilyennek látszanak.
Jó, mert kimondod, amit gondolsz, és jó, mert elhiszed, amit mondanak.
Jó, mert nem a szavak mögött keresed a mondandót.
Rossz, mert, ártatlanul naiv vagy, romlatlan hitedben becsapnak, megcsalnak
Rossz, mert a dolgok soha nem olyanok, mint amilyennek látszanak.
Rossz, mert kimondod, amit gondolsz, és elhiszed, amit mondanak.
Rossz, mert nem keresed meg a szavak mögött az igazi értelmet.
Mert az emberek nem egyformák, és rajtad kívül senki sem gondolkodik a te fejeddel.
A dolgok?
Nem csak feketék és fehérek.
Vannak árnyalatnyi, és rikító különbségek. |